A mondat és mondatelemzés
A mondat szavakból felépülő, mondatvégi írásjellel lezárt gondolat. A szöveg (beszédünk és írásunk) mondatokból épül fel.
Ha a mondatot leírjuk, akkor az első betűjét mindig nagybetűvel írjuk, és a mondat végére írásjelet teszünk ki. Ez az írásjel lehet pont, felkiáltójel vagy kérdőjel, attól függően, hogy milyen mondattípust szeretnénk használni (kijelentő, felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő).
Ha a mondatot kimondjuk, akkor a hangsúllyal jelezzük a végét. A mondattal vagy állítunk valamit, vagy tagadunk valamit. Tehát a mondatok vagy állítók vagy tagadók lehetnek.
Például:
 |  |
| Nem főztem meg az ebédet. | Zoli minden nap szokott zongorázni. |
 |  |
| Zsuzsi, mosogass el! | Mennyi az idő? |
A mondatokat két csoportba sorolhatjuk:
A mondat a szerkezete szerint különböző mondatrészekből áll.
Ötféle mondatrészt különböztetünk meg:
alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző
Ezt az öt mondatrészt és fajtáit pontosan meg kell tanulni, mert ezeket tudni kell fejből is, különben nagyon nehéz mondatot elemezni nélkülük. Ezek a mondatelemzés alapjai.
Ezeket a mondatrészeket a mondatelemző kérdések alapján ismerhetjük fel.
Nézzünk egy mondatot és elemezzük:
Ákos ma piros pólót vett fel.
- Mit állítunk? "vett fel" (állítmány)
- Ki vette fel? "Ákos" (alany)
- Mit vett fel Ákos? "pólót" (tárgy)
- Milyen pólót vett fel Ákos? "piros" (jelző)
- Mikor vette fel Ákos a piros pólót? "ma" (határozó)
Ákos ma piros pólót vett fel.
A mondatelemzéskor különböző aláhúzásokkal különböztetjük meg az egyes mondatrészeket:
| Tanulja meg az Ön gyermeke is játékosan a magyar nyelvtan alapjait!
Rendelje meg "A magyar nyelvtan alapjai" oktatóprogramot most kedvezményes áron!
Az oktatóprogram ára 18.990 Ft
|
